A pelenkáról leszoktatás nem egy egyszerű dolog. Amikor először a kezedbe veszed a Pá-Pá pelus könyvet, talán kicsit megijeszt az egyszerűsége. Rövidke mondatok, színes képek – semmi különös…
De amint egy kicsit jobban a dolgok mögé nézel, rá fogsz döbbenni – mennyire a gyerekek igényeire van szabva. És ha neked felnőttként nem is tetszik annyira, az nem olyan nagy probléma. A fő, hogy tízből nyolc esetben beválik. Miért?
A pelusról leszoktatás éppen a dackorszak közepére esik. Ilyenkor a kicsikben felerősödik az “én akarom, én csinálom” iránti ragaszkodás. Akár értelmetlennek tűnő helyzetekben is ragaszkodnak ehhez a jogukhoz. Ezért működhet az “ide ne hozd a papucsomat” és a “eszedbe ne jusson megenni a lencsefőzeléket”.
Többen is írták már a Pá-Pá Pelusról, hogy semmi olyan nincs benne, amit egy józan szülő ne mondana a gyerekének. Így van. Csakhogy a szülőtől – egy kicsit is erősebb akaratú gyerek ezt nem fogadja el: amit anya, apa vagy a nagyi mond azt “nem akarom”.
Ellenben a könyv egy olyan külső forrás, amivel szemben jóval kisebb az ellenállás. A könyvekben érdekes dolgok vannak, emiatt nyitottabban fogadja az új ismereteket. Ha nem helyezünk rá nyomást, könnyen kialakulhat benne az az érzés, hogy a szobatisztaság valójában az ő saját ötlete. Nem a szülőnek engedelmeskedik, ez az ő döntése.
Ha a kicsinek már sok negatív tapasztalata van ezzel a témával kapcsolatban és erős benne az ellenállás, akkor érdemes egy kicsit pihentetni a témát. Idővel érdemes véletlenszerűen az “orra előtt hagyni” a könyvet és megvárni, hogy magától kezdje lapozgatni. Ekkor jó eséllyel győz a kíváncsiság és végül az ő fejéből pattan ki a szobatisztaság ötlete :)
“Kisfiam majdnem 3 éves volt és csak pelusba volt hajlandó kakálni. Megkaptuk a könyvet,eleinte úgy tűnt nem érdekli. Aztán minden nap legalább 2x elolvastuk. Két hét sem kellett hozzá és önszántából a bilibe kakált. Azóta nem kéri a pelust csak ráül a bilire vagy a wc-re kell ráültetni. Varró-Kiss Adrienn, Nyíregyháza”